Google+
Facebook
Pinterest

7,5 tonna alatti saját számlás teherautókra is kötelező a tachográf

A jövőben tachográfot kell használniuk a 7,5 tonna alatti, saját számlás áruszállító teherautók sofőrjeinek is. Semmilyen jogszabály nem változott meg ezzel kapcsolatban, de egy európai bírósági ítéletnek köszönhetően a hatóságok máshogyan értelmezik a jövőben a meglévő szabályokat. Ugyanazt a paragrafust eddig mentességként értelmezhettük, mostantól nem. Be kell szerelni a tachográfokat – ezt erősítette meg kérdésünkre az NKH Kommunikációs Osztálya is.

Tachográf. A 7,5 tonna alatti saját számlás áruszállítóknak is meg kell ismerkedniük a használatával.

Tachográf. A 7,5 tonna alatti saját számlás áruszállítóknak is meg kell ismerkedniük a használatával.

Alaposan beledobta a követ az állóvízbe az Európai Bíróság a tachográf-mentességekre vonatkozó szabályok értelmezésével. Röviden, ami történt: az Európai Bíróság szerint a 7,5 tonnáig a tachográf alóli mentességet jelentő „nem kereskedelmi áruszállítás” fogalmába semmi más nem fér bele, mint a minden anyagi előnyszerzés nélküli, szigorúan magáncélból történő szállítás. Magyarul: ha a saját teherautómmal szabad időmben a yachtomat húzom le a tengerpartra, akkor nem kell tachográf, mert nem kereskedelmi áruszállítást végzek. Ha egy bútorgyár a saját 5 tonnás autójával a maga által készített bútort elvitte a nagykereskedőhöz, akkor eddig ez a saját számlás szállítás tachográf használata alól mentesnek minősült. Mostantól viszont nem az, a sofőrnek ugyanúgy be kell szereznie és használnia kell a menetírót.

Nincs a kezünkben pontos statisztikai adat, de Magyarországon körülbelül 440 ezer tehergépkocsi van forgalomban, s ennek mindössze tizede, 40 ezer körüli a fuvarozással foglalkozó regisztrált vállalkozások száma. Valószínűleg százezres kört érint a mostani szemléletváltozás. Azoknak az autóknak a fenntartói és sofőrjei érintettek, melyek 3,5 tonnánál nagyobbak de nem érik el a 7,5 tonnát és saját számlás áruszállítást végeznek.

De mi változott, mitől lett más az értelmezés? Nézzük részletesen!

Először a jogszabályról. Az 561/2006/EK rendelet 3. cikk sorolja fel azokat az eseteket, amikor nem kell tachográfot használni. A mentességek között a h) pont azt mondja ki, hogy mentes az „olyan járművek vagy járművek kombinációja, melyek megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a 7,5 tonnát és nem kereskedelmi áruszállítást végeznek”.

Ezt a pontot eddig mindenki úgy értelmezte, hogy ide tartozik az úgynevezett saját számlás áruszállítás. Közmegegyezés volt abban, hogy kereskedelmi áruszállítás alatt csak azt értjük, amikor egy vállalkozó pénzért más áruját elfuvarozza. Aki a saját áruját a saját autójával viszi – bármilyen célból – az tehát nem kereskedelmi áruszállítást végez, hiszen nem fizet külön a fuvarozásért. Így a saját számlás áruszállítók 7,5 tonnáig mentesültek a tachográf használata alól.

A nagy követ tehát egy bírósági ítélet dobta be a tóba. Még 2011-ben egy svéd vállalkozót megbírságoltak azért, mert teherautóján nem használta a menetírót. A gazdag vállalkozó szabad idejében amatőr ralliversenyzőként autó- és motorsporttal foglalkozik. 2011-ben egy maga vezette pótkocsis teherautón szállította versenyautóját, hogy bemutassa egy vásáron. A szerelvény együttes tömege 7,5 tonna alatti volt, de a 3,5 tonnát meghaladta. A vezető ellen egy ellenőrzés során eljárást indítottak a menetíróra vonatkozó szabályok megsértése miatt. A teherautóban nem volt menetíró készülék. Az eljárás végül felmentéssel zárult. A bíróság elfogadta a vállalkozó érvelését, hogy az 561-es rendelet alapján e szállítás nem kereskedelmi áruszállításnak minősül.

Az ügyészség viszont fellebbezett az ítélet ellen. A bíróság megállapította, hogy az ügyet nem lehet érdemben elbírálni anélkül, hogy pontosan meghatároznák a „nem kereskedelmi áruszállítás” fogalmát. Ilyenkor az az uniós rend, hogy a helyi bírósági eljárás megáll, s a bíró felterjeszt egy kérdést az Európai Unió Bírósága elé. Ezt úgy hívják, hogy előzetes döntéshozatali eljárás. Az uniós bíróság meghozza a döntését, s annak alapján folytatódik utána a helyi ügy. Így történt itt is. A svéd bíróság kérdése tehát eljutott az EU Bíróságára.

Az európai bírósági eljárás végül 2013-ban zárult. A bíróság pontosan meghatározta, mit érthetünk a nem kereskedelmi áruszállítás fogalma alatt. A svéd vállalkozót végül valóban mentesítették a büntetés alól, de az állásfoglalás az ő ügyénél nagyobb jelentőségű lett. Mint már jeleztük, a bírósági ítélet teljesen ellentétes azzal, ahogyan eddig a szokásos módon meghatároztuk a nem kereskedelmi áruszállítás fogalmát. Idézzük szó szerint az uniós bíróság határozatát:

A közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. március 15-i 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkének h) pontja szerinti „nem kereskedelmi áruszállítás” fogalmát úgy kell értelmezni, hogy az magában foglalja a magánszemély által magáncélból és kizárólag szabadidős tevékenység keretében végzett áruszállítást, ha e tevékenységet részben harmadik személyek pénzügyi hozzájárulásaiból finanszírozzák, és az ilyen szállításért nem kell ellenértéket fizetni.

Akit érdekel, az európai bírósági eljárás ítéletét ezen a linken lehet magyar nyelven elolvasni 

Felmerülhet a kérdés, hogy ez egy 2013-as bírósági ítélet, miért most került ez elő Magyarországon?

Látható, hogy az uniós jogi ügyek elég lassan haladnak előre. A 2011-es svéd esetből 2013-ban lett európai uniós ítélet. Még pár évnek el kellett telnie, hogy az uniós döntés leszivárogjon a tagállamok bíróságaihoz és más hatóságaihoz. Most tartunk ott, hogy ez az állásfoglalás kezd megjelenni a magyar hatósági ügyintézésben is.

Közlekedési szakértők a közelmúltban hívták fel rá a figyelmet, hogy több vállalkozás ellen is közigazgatási eljárás folyik a menetíró használatára vonatkozó szabályok megsértése miatt. Az elmúlt években tehát a hatóságok nálunk is elkezdték alkalmazni az Európai Bíróság döntése alapján kialakított álláspontot anélkül, hogy e döntés következményeiről széles körű tájékoztató kampányt folytattak volna.

A kérdésről állásfoglalást kértünk az NKH-tól, melyre a Nemzeti Közlekedési Hatóság Kommunikációs Osztálya küldött választ. Az NKH megerősítette, hogy a „nem kereskedelmi áruszállítás” fogalmáról csak akkor lehet szó, ha az nem áll kapcsolatban valamely szakmai vagy kereskedelmi tevékenységgel. Azaz csak akkor mentesül a menetíró használat alól, ha ezt a szállítást nem jövedelemszerzés érdekében végzik. Az általánosan elfogadott jelentése szerint tehát a „nem kereskedelmi áruszállítás” kizárólag a szakmai tevékenységen kívül, a szabadidős tevékenység keretében végzett áruszállítást jelenti.

Az NKH szerint az Európai Bíróság által kifejtett fogalom magyarázatából következően csak az az áruszállítás minősül nem kereskedelmi áruszállításnak, amely nem áll kapcsolatban valamely szakmai vagy kereskedelmi tevékenységgelés a szállítást nem jövedelemszerzés érdekében végzik.

Minden más viszont kereskedelmi tevékenységnek minősül. Ha tehát egy vállalkozás a saját áruját viszi a saját teherautójával, akkor az nem fér bele ebbe a fogalomba, hiszen a szállítás a vállalkozás munkájához kapcsolódik. A célja az, hogy a vállalkozás jövedelmet szerezzen.

Ez azt jelenti, hogy minden olyan vállalkozásnak, mely 3,5-7,5 tonna közötti teherautókat üzemeltet, az eddigiektől eltérően

  •       be kell szereltetnie a tachográfot a járművekbe és meg kell követelni azok használatát
  •       a szállítás ideje alatt be kell tartaniuk a vezetési és pihenőidőkre vonatkozó európai uniós előírásokat
  •       a gépkocsivezetőket az előírt oktatásokban kell részesíteniük
  •       el kell végezni a szükséges kiértékeléseket, vezetniük a menetírókra előírt nyilvántartásokat stb.

Válaszlevelében az NKH illetékese megerősítette azt is, hogy ellenőrzéseik során a jövőben ezeket az elveket fogják szem előtt tartani, azaz megkövetelik a tachográf használatát a 7,5 tonna alatti saját számlás járművek vezetőitőlis. A levél fogalmazása szerint „a 3,5 és 7,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeg közötti járművekkel szemben, amelyek sajátszámlás áruszállítási tevékenységet végeznek, a  Nemzeti Közlekedési Hatóság a fenti bírósági ítélet alapján jár el közúti ellenőrzések alkalmával.

 

Forás: fuvarlevel.hu

Lázlap vezetése Németországban 

A külföldre történő fuvarozás során érdemes figyelemmel lenni és felkészülni az egyes országokban érvényben lévő eltérő szabályokra, és sajátosságokra. Bár az Európai Unió rendeleteivel, irányelveivel a szerteágazó szabályok egységesítésre törekszik, némi mozgásteret azonban enged az egyes országok jogalkotóinak arra, hogy országikra nézve saját maguk szabályozzanak egyes kérdéseket. Így van ez Németországban is, amely Európában az egyedüliként saját belső szabályozást alkalmaz azokra a kereskedelmi árufuvarozásban részt vevő gépjárművekre, amelyek megengedett legnagyobb össztömege meghaladja a 2,8 tonnát, de nem éri a 3,5 tonnát.

Az egységes Európai Uniós előírások szerint azokat a tehergépjárműveket, amelyek a nemzetközi kereskedelmi árufuvarozásban vesznek részt – néhány jogszabályi kivételtől eltekintve – abban az esetben kell menetíró készülékkel ellátni, ha a megengedett legnagyobb össztömegük meghaladja a 3,5 tonnát. A menetíró készülék segítségével rögzítetté és könnyen ellenőrizhetővé válnak az adott gépjárműre és sofőrre vonatkozó vezetési-és pihenőidők.

Más a helyzet a nemzetközi kereskedelmi árufuvarozásban részt vevő olyan gépjárművek esetében, amelyek megengedett legnagyobb össztömege 2,8 tonna és 3,5 tonna között van. Németország területén ugyanis rájuk nézve egy kiegészítő különszabályozás van érvényben.

Ezeket a gépjárműveket nem kell menetíró készülékkel felszerelni, ellenben a német jogszabályok értelmében az adott gépjármű sofőrjének minden egyes napra lebontva vezetnie kell a vezetési – és egyéb munkaidőket, a pihenőidőket, valamint a vezetési idő megszakításait is. Ezekre az ún. “lázlap”-okra a gépjármű vezetőjének minden esetben rá kell írnia a vezetéknevét, a keresztnevét, az adott napi dátumot, a gépjármű forgalmi rendszámát, az út megkezdésekori, illetve befejezéskori kilométeróra állást, és a megtett kilométerek számát is. A fenti bejegyzéseket azonnal el kell végezni, nem tehetők meg utólag. Hasonlóan a tachográf koronghoz vagy szalaghoz, a lázlapok esetében is érvényesül az a szabály, hogy a gépjárművezetőnek mind az adott napi, mind az azt megelőző 28 napra vonatkozó lázlapokat is magánál kell tartania, és fel kell tudni mutatnia egy esetleges kontroll során.

A fenti szabályozás az Európai Uniós országok közül csak Németországban érvényesül. Mindez a külföldi állampolgárok számára azt jelenti, hogy a lázlapra történő feljegyzési kötelezettségük is csak Németország területén érvényesül. Az első bejegyzést a lázlapon a gépjármű vezetőjének akkor kell megtennie, amikor belép Németország területére, feljegyzési kötelezettsége pedig akkor ér véget, amikor elhagyja Németország területét.

Abban az esetben, ha a gépjárművezetők elmulasztják a lázlap vezetési kötelezettségüket, vagy azt nem megfelelően vezetik, akkor a német hatóságoknak lehetőségük nyílik a bírságolásra. A pénzbüntetésnagysága annak megfelelően alakul, hogy a sofőr hány napot töltött Németország területén. A pénzbírság összege a német szövetségi bírságkatalógus alapján tételesen kerül meghatározásra, nagysága általában125,- Eurót tesz ki egy napra vonatkozóan. Tekintettel arra, hogy tételes bírságról van szó, azzal szemben az esetek többségében nincs lehetőség mérséklésre.

Abban a nem várt esetben, ha mégis ellenőrzésre kerülne sor, és valamilyen oknál fogva mégsem került volna sor a lázlap vezetésére, a sofőr részéről az alábbiakat javaslom:

Arra fel kell készülni, hogy ebben az esetben bírság kiszabására mindenképpen sor fog kerülni. A kiszabásra kerülő bírság összegének minimalizálása érdekében – mivel az a szabálysértéssel érintett napok száma alapján van meghatározva – célszerű arra hivatkozni, hogy a gépjármű vezetője csak az ellenőrzés napján tartózkodott Németország területén, a megelőző 28 napban nem. Természetesen mindezzel nem a jogszabály megkerülésére kívánom a cégeket és a sofőröket sarkallni. A gyakorlati tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy ilyen esetben a német hatóság általában csak azt tudja bizonyítani, hogy a sofőr egy vagy két napot tartózkodott teljes egészében vagy részben országuk területén, így a pénzbírság csak egy vagy két napra kerül kiszabásra. Felhívom a figyelmet arra is, hogy ez utóbbi megállapítás is csak akkor igaz, ha a hatóság nem tud bizonyítékot találni ennek ellenkezőjére (pl. pár nappal korábbi igazoltatás, bírságolás stb.).

Forrás: dr. Horváth Viktória, DAS

 

Téligumi használata (hol ötelező és hol ajánlott) 

  • Magyarország: Bár volt rá parlamenti kezdeményezés, hazánkban egyelőre nem vezették be a téli gumi kötelező használatát. Viszont a közútkezelő az időjárási és útviszonyok függvényében egyes útszakaszokon kihelyezhet "Hólánc használata kötelező" táblát. Ilyen útszakaszon csak olyan járművel szabad közlekedni, melynek legalább a hajtott  tengelyen lévő gumiabroncsokon hólánc van.Hazánkban a szöges abroncsok használata tilos!                  
  • Ausztria: Nov. 1. és ápr. 15. között, szgk. és 3,5 tonna megengedett össztömegnél nem nehezebb teherautók esetén, télies útviszonyok esetén Ausztriában kötelező vagy minden keréken legalább 4mm profilmélységű téli gumi vagy csak a meghajtott tengelyen a hólánc használata. Hóláncot azonban csak abban az esetben szabad használni, ha az úttestet összefüggő hó- vagy jégréteg borítja és a hólánc nem károsítja az útburkolatot. A rendelet megszegői 35€-tól 5000€-ig terjedő büntetésre számíthatnak, ráadásul bizonyos esetekben a biztosítók sem térítik meg a nyári gumival felszerelt autók kárát. 3,5 tonna össztömeg feletti járművek esetén legalább a hajtott tengelyen kötelező a - radiál abroncsok esetén 5mm, diagonál abroncsok esetén 6mm profilmélységű – téli gumik használata. Továbbá a sofőr köteles hóláncot tartani magánál.
  • Csehország:Nov. 1. és ápr. 30. között a 3,5 tonna össztömegnél nagyobb járművek esetén, legalább a hajtott tengelyen, legalább 6mm profilmélységű téli gumi használata kötelező Csehországban azokon az útszakaszokon, ahol ezt táblák jelzik. A hólánc használatát szintén táblák jelzik.
  • Franciaország:Franciaországban általánosan nem kötelező a téli gumik használata, viszont a hólánc kötelező tartozék, melynek használata a táblákkal jelzett szakaszokon kötelező.
  • Horvátország:Jeges útviszonyok vagy 5cm-nél nagyobb hó esetén Horvátországban kötelező az autóban hóláncot tartani. Téli útviszonyok között kötelező legalább a hajtott tengelyen a téli vagy négy évszakos gumiabroncsok használata. Lika és Gorki Kotar körzetében kötelező a hólánc használata.
  • Luxemburg:A téli gumi nem kötelező, de ajánlott. Érdekesség, hogy tilos a vegyes felszerelés (pl. elöl téli, hátul nyári) alkalmazása.
  • Németország:

    Kötelező előírás nincs, viszont aki havas-jeges úton nyári gumival közlekedik Németországban az 40€, aki a forgalmat akadályozza (pl. elakad a nyári gumival) 80€ büntetésre számíthat. A hólánc használatát táblák szabályozzák. Téli guminak minősülnek az M+S és hópihe jelzéssel ellátott gumik, a minimális profilmélység 1,6mm. Teherautók és autóbuszok esetében elegendő csak a meghajtott tengelyre téli gumikat felszerelni.

  • Olaszország:Időjárástól függ, a sípályákra vezető utakon kötelező lehet a téli gumik és a hólánc használata. Az Aosta-völgyben okt. 15. és ápr. 15. között kötelező a téli gumi használata.
  • Svájc: Svájcban nem kötelező a téli gumi, viszont elvárás az útviszonyoknak megfelelő felszerelés. Ha valaki nyári gumival balesetet okoz vagy elakad, a magas bírságon és kártérítésen túl a mentési költségek megfizettetésére is számíthat. A hólánc használatát táblák szabályozzák.
  • Szerbia: Nov. 1. és ápr. 1 között, ha az időjárási viszonyok indokolják, Szerbiában kötelező a téli gumi vagy a hólánc használata.
  • Szlovákia:Szgk. esetében nincs dátumhoz kötve, viszont ha az utat összefüggő hó- vagy jégréteg borítja, akkor Szlovákiában kötelező mind a négy keréken legalább 3mm profilmélységű téli gumi használata. A büntetési tétel 60€. Teherautók és autóbuszok az időjárási és útviszonyoktól függetlenül nov. 15 és márc. 31. között legalább a hajtott tengelyen kötelesek téli gumit használni. Fontos! Az autópályákon mérik az előírt (70 méter) követési távolság betartását!
  • Szlovénia:Nov. 15. és márc. 15. között Szlovéniában kötelező a téli gumi használata, melyből azonban elég kettő is. 5 cm-nél nagyobb hó esetén kötelező a hólánc is, ezt már a határon is ellenőrizhetik.
  • Románia: Romániában 2011-től nov. 1. és márc. 31. között kötelező a téli gumik használata. Aki bizonyíthatóan a téli gumik hiánya miatt okoz balesetet vagy forgalmi akadályt, az a kártérítésen és a mentési költségeken túl 400-2000 lej büntetésre számíthat, továbbá a biztosító is elutasíthatja a kárigényét.
  • Finnország, Lettország, Litvánia, Észtország:Dec. 1. és márc. 1. között kötelező minden járművön a téli gumi.
  • Svédország, Norvégia:  Belföldieknek kötelező a téli gumi és a hólánc, bár szinte mindenki szöges abroncsot használ télen. 2015. január 1-jétől a téli gumikra vonatkozó szabályok is változnak Norvégiában. 3,5 tonna megengedett össztömeg fölött, a jármű minden tengelyén téli abroncsnak kell lennie. A Norvég Szállítmányozási Minisztérium közleménye szerint az említett szabálymódosítás az év eleje és március 31-i téli gumi szezonzáró között érvényes. A regula minden kereket érint, még az emelhető tengelyek felnijein is az évszaknak megfelelő abroncsnak kell lennie.

    A gumin szerepelnie kell az M+S vagy a 3PMSF jelöléseknek is. Ha pótkocsit – M1-M3, N2-N3, O3-O4 kategóriák – is akasztottak a teherautó után, azokat is téli gumikkal kell szerelni.

  • Belgium, Dánia, Hollandia, Lengyelország, Nagy-Britannia, Oroszország: Nem kötelező, de ajánlott a téli gumi és a hólánc.

  • Fontos! Minden tőlünk telhetőt megteszünk a felsorolásban szereplő adatok naprakészen tartásáért, de az abban szereplő adatokért felelősséget nem vállalunk, azok csupán tájékoztató jellegűek. 

Forás: kisaetr

 

 

Túlsúly bírságok mértéke Magyarországon

Előírt méret-, össztömeg- és egyéb korlátozások megsértéséből adódó bírságok mértéke:

Mértéke:                  Bírság:              Felesős:

5%-ig                       30 000 F          Feladó

5%-tól - 10%-ig        80 000 Ft         Feladó

10%-tól 20%-ig        200 000 Ft       Feladó

20%-tól 30%-ig        350 000 F        Gépjárművezető

30% felett                500 000 Ft       Gépjárművezető

 

A felelősség áthárítása a feladóra, természetesen csak abban az esetben lehetséges, ha a szállítólevélen feltüntetett súly még a jármű terhelhetőségébe belefér és azt a feladó aláírásával hitelesítette!   

Forrás: Nemzeti Közlekedési Hatóság

 


  

 

 


Elérhetőségünk


Cím: 1183 Budapest, Akadály u. 15

Tel: +36 30/380-3050

.

axoler@axoler.hu

Érdeklődés